Az élet sajnos egy törékeny cserép, Könnyedén eltörik, hirtelen véget ér.
Azonban nem mindegy miként ér véget, Miként hagyja itt az ember, ezt a törékeny létet.
Sajnos ismét egy jó ember távozott el, Gondolunk most már rá, szomorú, s fájó szívvel.
Fiatal volt még, előtte állt minden,Könny csordul, ha rágondolunk a szemeinkben.
Értelmetlen volt Judit halála, Mélységes fájdalmat hagyott maga után hátra.
Aki ismerte, nagyon szerette, Miért volt ily rövid az itt léte?
Valamiért az Úr korán magához hívta, Pedig az élete vidám volt és tiszta!
Mély fájdalommal búcsúzunk Tőle, Most már csak emlékként gondolunk felőle!
Az emléke miatt most már harang kondul, Pappné Judit utolsó útjára indul.
Ez az út könnyel lesz kikövezve, Nem vidámsággal, mi életét övezte.
Kívánok hát én most már egy boldogabb létet, Nyugodj hát Judit odaát csendben és békében!
Emlékezés Dr.Simon Lászlóra
Halálának tizedik évfordulóján az alacskai temetőben sírhelyénél, Dr.Simon Lászlóra elhunyt Polgármesterünkre emlékeztünk (1945-2000.)
A videókat készítette: Mezey Emese
